MAMI Kupa - 2015 - Kakucs Ring

Ilyet még nem láttál!

Egzotikus versenyzők, különleges motorok, töménytelen adrenalin, kudarc és dicsőség - ezek egyikéből sem volt hiány a 2015-ös év utolsó előtti MAMI Kupáján.

Egyértelműen érezhető, hogy közeledik a sorozat vége, hiszen a kakucsi hétvégén mindenki próbálta a lehető legtöbbet kihozni magából. Már csak egyetlen alkalmuk lesz a pilótáknak, hogy szépítsenek az év végi eredményeiken.

Veszélyes üzem

Szerencsére a kecskeméti futammal ellentétben jóval kevesebb bukás történt, szomorú viszont, hogy nem sikerült egészen a nulláig redukálni a balesetek számát. Nagyon rájárt a rúd a P20-as Pannóniák pilótáira, Frecska Gáborra (MAMI SE) és Ölbei Zsolt Lászlóra (MAMI SE). Nem elég, hogy Gábornak műszaki problémák miatt egy futamot ki kellett hagynia, Zsolti pedig folyamatosan futómű gondokkal vívott, vasárnap mindke tten el is estek. 


 Az időjárásra ezúttal nem lehetett panasza a szervezőknek...

Először Almási Szabó Ottó (MAFC) motorja lökte ki Zsolti alól Pancsiját, majd a második etapon Gábor csúszott el Zsolti előtt, mégpedig annyira szerencsétlenül, hogy az ki sem tudta őt kerülni. Jó hír, hogy Gábornak nem tört el semmije, így reméljük, nem lesz akadálya, hogy az Euro-Ringen is rajthoz álljon. A Moto Morinivel induló Farkas Lajost (MAMI SE) sem kímélte a technika ördöge. A V2-es szörnyeteg egyik hengere nem volt hajlandó tovább működni, Lajos a rakoncátlankodó hengerfej kiiktatását követően egy hengerrel csinálta végig a további etapokat. Miután a két P20-as kiesett az élről, senki sem tudta megállítani Bánkuti Tamást (MAMI SE), akit abszolút elsőként intettek le, Tomit Horváth Attila (Pannónia Racing Kft.) és Cserepkai Viktor (Szabó Kuksi SE) követte.

Légy üdvözölve, idegen!

Nem sokkal az érkezésünk után figyelmesek lettünk egy különleges akcentussal beszélő, idősebb házaspárra, akik azt szerették volna kideríteni, hogy hova telepíthetik sátrukat. Miután megláttuk, milyen autóval érkeztek, egyből leesett a tantusz, hogy ők Noel és Victoria Heenan, az ausztrál házaspár, akiket a következő futamra vártunk. Gyorsan szóba is elegyedtünk velük, és kiderült, hogy most állt csak módjukban ellátogatni hozzánk, persze azért folyamatosan próbáltuk őket meggyőzni, ha tehetik, az Euro-Ringet se hagyják ki… 


 A robogók és a Youngtimerek együtt léptek pályára

Nos, nem mondtak határozott nemet, vagyis bizakodhatunk, hogy legközelebb is csorgathatjuk a nyálunkat fantasztikus gépeikre! Noelről érdemes tudni, hogy két különleges motorját is magával hozta, melyek láttán a szervezőknek össze kellett ülni, hogy mégis melyik mezőnyben engedhetik őket pályára… Az egyik gép egy Suzuki RG 500 volt, a másik pedig egy Yamaha TZ750. Noel elmondta, hogy a Suzuki nem tökéletes, ezért a Yamahával lép pályára, viszont versenyezni nem szeretne, csupán a szabadedzésen és az időmérőn indulna, hogy megmutassa kétkerekűjét. Ez a mondat valószínűleg nagy megkönnyebbülést jelentett mindenki számára, és végül a Classic kategóriával együtt rótta a köröket a kétütemű, négyhengeres fenevad. Egyébként a társaság apraja-nagyja a csodájára járt a nem mindennapi motoroknak, péntek este pedig egy komplett szerelőcsapat gyűlt össze a Suzuki felett, hogy kiderüljön, mi is a probléma. A megjavításához azonban új alkatrészek kellettek volna, így az RG kimaradt a mókából - mindenki bánatára -, de mondanom sem kell, hogy a célegyenesben a TZ750 hangja, ha csak pár másodpercig is, de kárpótolt mindenkit.
A Youngtimer 90 kategória szombaton igencsak besűrűsödött, hiszen öt robogó is erősítette a mezőnyt, így összesen 17 fővel rajtoltak el. Csökkent azonban a Yamaha YZF-R 125-ök száma, ugyanis Török Krisztián (MAMI SE) kulcscsontja még nem jött rendbe teljesen, ezért inkább egy kisebb, kétütemű motorral vágott neki a hétvégének. Testvére, Török István (MAMI SE) is hasonlóan járt el, aki Pátkai Mikinek (MAFC) szerette volna feladni a leckét. A verseny erejéig az MW Performance tulajdonosa, Mohai Jani bácsi szponzorálta meg a fiúkat egy-egy saját készítésű kétkerekűvel. István egy 90 köbcentis erőforrással szerelt titánvázas bringát próbálhatott ki, míg Krisztián Laczkó Máté 68 köbcentis gépét kapta kölcsön, amit a srácok ezúton is szeretnének megköszönni - mindketten nagyon hálásak Jani bácsinak! Míg István Pátkai Mikivel és a robogósokkal vívott, Hörnyéki Szabinnak (MAMI SE) nagyon jó időket sikerült mennie Yamahájával, és többször is dobogóra állhatott. Lakatos Herman Csaba (Spárta MSE) sem hazudtolta meg magát, többször sikerült elsőként végeznie, de később meggyűlt a baja Surányi Zoltánnal (Daróczy MSE) és Piaggio Zipjével

Szimósok, szevasztok!

Úgy tűnik, lassan, de biztosan a simsonosok ismét visszatalálnak a versenypályára, ezúttal egy szépnek mondható, tízfős létszámmal sorakoztak fel. Igaz, komoly szervezkedést igényelt a kis csapat összeverbuválása, amiben nagy szerepe volt Molnár Zoltánnak (MAMI SE), de reméljük a jövőben is hasonlóan fordulatos futamokkal örvendeztetnek majd meg minket, és persze bízunk benne, hogy számuk csak nőni fog. Hegyes Sándorban (MAFC), Vrbovszki Andrásban (MAFC) és Winkler Ádámban (MAFC) ezúttal sem kellett csalódnunk, nagyon látványos összecsapásokat láthattunk tőlük, habár a kőkemény csata hevében Andrást egy defekt kiállásra kényszerítette, így az őt ostromlók kicsit fellégezhettek.

A jó öreg MZ...

Egyesek arra tippeltek, hogy a kapuzárási pánik tüneteit vélik felfedezni az MZ-sek őrült vezetési stílusában, ami akár hihető is lenne, hiszen vészesen közeleg az év vége. Azonban szó sincs ilyesmiről, nyugodtan mondhatjuk, hogy ők mindig így közlekednek - ha előzésről van szó, nem riadnak vissza a test a test elleni küzdelemtől, vagy egy kis endurózástól sem. Dézsi Viktor (MAFC), Irmai Zoltán (MAFC) és Turzó Sándor (MAFC) között éles harc bontakozott ki, majd vasárnap reggel begurult Kispataki Viktor (H-WSBK Kft. – H-Moto Team) is, aki csak tovább fokozta az izgalmakat. Igaz Viktor ezúttal sem talált legyőzőre, de azért nem volt könnyű dolga, főleg Irmai Zolival, aki folyamatosan a sarkában volt.