MAMI Kupa EuroRing

Videós összefoglaló

A tavaly tavaszi euroringi hétvégén a pályán lévő víz mennyisége túl kevés volt motorcsónak verseny rendezéséhez, pedig Csorba Laci nagyon reménykedett, hogy ha még egy kicsit esik, hazaugorhat az öreg boxermotoros kétüteműért és csapathat néhány karikát a papucshajóval, de a zord zsűrielnök kimondta a verdiktet: hajóvonták találkozása tilos, a motorozás meg lehetetlen, ezért tavaly elmaradt a csónak- és a motorverseny is.
Idén több szerencsénk volt, ami talán annak köszönhető, hogy Hesztia, a család istennője, sürgősen elküldte Zeuszt és Hérát házassági tanácsadásra Dr. Freudhoz, Poszeidont meg befizették egy Karib-tengeri nyaralásra, ahol hiányos öltözetű hölgyek társaságában töltötte a hétvégét, így semelyik felelős nem ért rá zavart kelteni.
Magyarul, jó idő volt.
Már péntek délután sem volt egyszerű jó helyet találni a boxban, és mivel folyamatosan érkeztek a különböző kategóriák versenyzői, szombat reggelre ki lehetett volna tenni még a parkolóra is a megtelt táblát.
Mindig rendkívül színes kavalkád fogadja a gyanútlan látogatót, amolyan gombostű és mozsárágyú, az egyik futamban supermotok mennydörögnek, a következőben spec robogók visítanak valószínűtlen fordulaton.


Azt ugye mindenki tudja, hogy milyen egy robogó.
A robogókat városi közlekedésre fejlesztette ki a 40-es évek végén a Vespa cég arra, hogy Dzsovánni és Dzsúlia, Róma keskeny sikátoraiban settenkedve el tudjon menni melózni, vagy hogy a Mamma kimenjen a piacra vele, és betegye a csomagtartójába a pastát és a vino rossot.
Ezeknek a 3-4 lóerős recegéknek alig van vázuk, csak valami két hajlított cső alul a burkolat alatt, a futóművük mint egy erősebb biciklié, összességében az egész olyan mint egy motoros stoki kormánnyal.
Na, a spec robogó az nagyon nem ilyen.
Alapvetően ugyanaz a motorizált hokedli, csak nem 3-4, hanem 20+ lóerős motorral!
Két kategória van, ahová csak akkor állnék be, ha valami jelentősebb méretű lőfegyvert tartanának a fejemhez, az egyik a nem evilági létformák versenye (MZ), a  másik a spec robogó.
Ha mentél már olyan járművel ami a számodra ijesztő teljesítményű volt, akkor azt szorozd meg tízzel, ilyen egy spec robogóval motorozni.
Kilencezer alatt meg sem mozdul a motor, mert nem zár még a röpsúlyos kuplung, csak a motor üvölt alattad, amikor megindul akkor viszont egyből egykerekezni akar, ami különösen kanyarból kifelé rendkívül félelmetes annak, aki nincs hozzászokva ehhez. Kicsit olyan ez, mint egy kispucki 150 lóerős motorral, vagy egy nagy sportmotor gázkar helyett ki-be kapcsolóval, első ülésre garantáltan rád hozza a frászt, az az érzésed, hogy a történéseket nem tartod kézben, én el sem tudom képzelni, hogyan lehet ezekkel gyorsan menni, vagy hosszabb ideig életben maradni rajtuk...
Márpedig láthatóan lehet, sőt a gyakorlott pilottik hihetetlen időket motoroznak velük, és rendszerint életben is maradnak bár én nem tudom, hogy csinálják...
Ahogy az MZ-sekre is, rájuk is igaz, hogy ha normál pályanapon nagy sportmotoros társaságban bemondod hogy 1:25 alatti időd van E-ringen, és hozzáteszed, hogy robogóval, akkor hátba veregetnek, hogy nagyon vicces gyerek vagy, és meghívnak egy kávéra.
Pedig ez nem vicc, az eleje tényleg ilyen időket megy!
Persze ebben lehet némi szerepe annak is, hogy a menők egy része a valamikori Magyar gyorsaságis mezőnyből származik, és itt megy a robogó specialista Ráski Robi is, valamint az egyik  legnagyobb tudású 2t specialista Dede „amatőrvagyok, nemtudokmotorozni” Pisti is, aki 22,9-cel megfutotta a hétvége legjobb spec robis köridejét.
Hosszabb kihagyás után Máriapócson Ráski Robi még csak keresgélte a régi formáját, de itt E-ringen már nagyon is megtalálta.
Addig csatázott mögötte az Aszi-Szölősi-Dede trió kanyaronként váltózó sorrendben, míg Robi az összes futamot vitte mindkét napon.
Atisrace (Gáspár Attila) igazoltan hiányzott, mert a Németország-beli Chebben robogós futamon vett részt, ahol egy első, és egy harmadik helyet szerzett.
A Motor Line által létrehozott és támogatott Trofeo Motorline kupában annyi kategória van, hogy én nem tudom követni, ez persze azzal az a határozott előnnyel jár, hogy aki odagurít valamilyen motorizált kissámlit, tutira nyer valami díjat.


Kertigép (125-4t) kategória.


A kategória szinte mindegyik versenyzője egy vagy több látogatást tett valamelyik sóderágyban, utána hosszasan kapirgálták mind az idomok alól a kavicsokat. Szerintem a háztájiban garázst betonoznak és a bukótérből lopják hozzá apránként a sódert.
A brigád két csapatra bontható.
Vannak a juniorok, akik háromlábú gurulós irodai székkel is gyorsak lennének, Lakatos Herman, a tavaly óta nagyon sokat fejlődő Takó Döme, a pár évvel idősebb korosztály, Templom Vendel, Ernszt Norbi, és a korosabb de gyors pilottik a kategória-alapító Török testvérek, ők mind Yamahával racingolnak, ők a gyorsbetonozók. 
A csoport turista szakosztályát éltesebb családapák, negyven plusszos versenyzők alkotják Honda CBR-eken motorozva, köztük is remek de gyakorlatilag külön verseny van a mezőny hátsó részén, kicsit olyan, mintha 20 százalékos lassításra állítanád a videó lejátszót, verseny van, meccselés, csata, csak minden egy kicsit lassabban történik.
A szombati kupa napon a tavalyi bajnok Lakatos Herman az első időmérőn ment egy űr-időt, majd letámasztotta a motort a büféhez és a másodikban onnan nézte kivetítőről az időket békésen fagyizgatva.
Mivel a többiek nem tudtak 1másodpercnél közelebb jönni hozzá, csak azon kellett stresszelnie, hogy csoki vagy vanília?
 Így megóvott egy szett gumit, lehet sóderezni sem akart, gondolom náluk már készen van a garázs.
A Máriapócson verhetetlen Berecki Gábornak kevésbé feküdt ez a pálya, szombaton ő is volt sódert gyűjteni, de vasárnapra azért betolta a biciklit a dobogó harmadik helyére.
Ernszt Norbi reggel felkötözi a felkelő napos fejpántot, beül a kaitenbe, és aki a célkeresztjébe kerül, annak reszeltek, vagy így, vagy úgy. Annyira akarja a győzelmet, annyira motiváltan megy, hogy néha akaratlanul is dupla vagy semmi lesz belőle. Most a második futam második körében Török Istvánnal mentek együtt a kavicságy nevű hullámsírba.
Verseny után Totya hosszasan magyarázott Norbinak, vélhetően kifejtette, hogy már kész a garázsa és a járdája is, és egyáltalán nincs szüksége már kavicsra, de ha Norbinak kell még, akkor legközelebb lehetőleg egyedül gyűjtse.
Van az a bölcs mondás, miszerint az első körökben nem lehet megnyerni a versenyt, viszont el lehet veszíteni...


Cbr125 


CBR nevében az R elég mókás megjelölés, full primkó jószág, gyakorlatilag négyütemű Simson, sokkal inkább felcicomázott futármotor, mint sportmotor.
A kapagép kategórián belül a költséghatékony alternatíva.
Ezek a CBR-ek szinte termelik a benzint, akkor sem tudnak 4 litert fogyasztani, ha tankoláskor a fele mellé megy, a gumit is csak akkor fogyasztanák gyorsan, ha a versenyeket szöges fakírágyon rendeznék, pótalkatrész igényük is csak akkor emelkedik 1verseny/5000forint fölé, ha szájraesel velük vagy feldőlnek az utánfutón és letörik a kuplungkar, szóval az üzemeltetésük, még versenykörülmények között is, több mint költségkímélő. 
Ez a kategórián belüli géposztály a Simson sport kihalása nyomán jött létre, Siket Csaba vezetésével, 500 kilométeres körzetben begyűjtöttük az összes félhalott, kicsit karambolos, bontásra váró, lejárt forgalmis, tehát a Jóisten által is nyilvánvalóan pályázásra szánt CBR-t, így fordulhatott elő, hogy ezen a hétvégén már 9 versenykész Hondát tudtunk kitolni a boxból. 
Szombaton,a közösen indított yt90-yt125-4t futamban a komplett brigád beszorult Telek Béla Simsonja mögé, csak Pásztor Doki tudott hamar elmenni mellette, aki így olyan tekintélyes előnyre tett szert, hogy simán nyerte az ólommadarak futamát.
Utána halálra cikiztük Dokit, hogy ő mint ex-simsonos biztos lefizette a korábbi kollégát, hogy idióta íveken motorozzon. Doki ezt tagadta, majd közölte, hogy ő ennyire király a többiek meg szimplán ennyire bénák és kész. Valójában az történt, hogy a rutinos Telek Béla kiválóan védekezett végig.
Vasárnap tovább szárnyaltak az ólommadarak, talán annak is köszönhetően, hogy a mezőny egyetlen hölgy pilótája Bánfi Juli közvetlenül előttük ment, egyfajta nyúlként húzva maga után a nyugdíjas agarakat.


125-2t


„I will be back", mondta volt a terminátor, és tényleg.
Báncsiki Laci, és a néhány éve külföldön melózó Nagy Attila voltak ebben a csapatban a hétvége meglepetés-emberei.
Aki csak néhány éve jár MAMI Kupára, nem feltétlenül tudja, hogy ki az a Nagy Attila, aki most, hogy éppen itthon van, kitolta a vasat a garázsból, leporolta, és ha már úgyis elővette, gyorsan eljött és megnyerte a szombati kupa futamot.
Csak így: kitolta, leporolta, eljött, megnyerte, jóccakát.
Kicsit sajnáltam is Gudmon Zolit, hogy megint kapott a nyakába valakit, aki egy picit gyorsabb nála, de Zoli elmondta, hogy valamiféle rejtélyes okból eltűnt a motorjából 1000 fordulat fölülről, azért nem tudott Attival érdemben harcolni. Nem is találták meg a hibát csak a futamok után este, egy jeladó-lelazulást diagnosztizáltak öreg Zolival, az alattomos hiba kijavítása után Zoli elég simán nyerte a vasárnapi bajnokit.
Báncsiki Laci, aki az elmúlt 17 éveben nemhogy nem versenyzett, de jóformán motoron sem ült, a klasszikus sötét ló szerepet játszotta a mezőny számára, de persze az időmérő után azért lehetett sejteni, hogy nem most látott először motorversenyt száz méternél közelebbről.
Vasárnap klasszis és klasszikus módon, az utolsó kör egyik utolsó kanyarjában lepte meg a fiatal és nagyon gyors Polyák Bálintot, így a visszatérő versenyén a második helyre szuszakolva be a narancs színű motort.
A nagy közönség kedvenc a rendszerint rendkívül látványosan, valószínűtlen dőlésszögekkel motorozó Kőházi Pali, alias Edi, a mezőny egyetlen Mitos versenyzője, nagyon nem találta a helyét ezen a hétvégén.
Elégedetlen volt az elejével, a hátuljával, a gumival, de leginkább az időeredményével.
Éppen búslakodott a boxban az első futam után, miszeint egyszerűen semmi sem megy, bizonytalan, csúszkál alatta a motor és nem találja az okát, amikor megjelent a fiatal Tóth Ábel, és kissé szabódva elnézést kért, amiért hátulról nekiment Edinek a hátsó balosban.
-Tényleg, nekem jöttél? 
-Igen, elnézést, nem adta ki a féktáv-mondta egyik lábáról a másikra állva Ábel, aki láthatóan kínosan érezte magát.
-Komolyan? Hát ez tök jó, mondta Edi, nem is tudtam, azt hittem már megint csak elment a hátulja!
Edi teljesen felderült, mint aki még soha nem kapott ilyen jó hírt.
Nem láttam még motorost így megörülni annak, hogy majdnem lebombázták hátulról, de Edi ilyen, szinte meg is köszönte.
Ábelnek meg gratuláció a sportszerű viselkedésért.


Mz


Az Mz futam megtekintése többféle egészségügyi kockázattal járhat.
Ha Mz-s rokon vagy, szívinfarktust fogsz kapni, de minimum az ájulás fog kerülgetni, tehát még otthon készíts végrendeletet vagy a csomagba repülősót.
Ha wife vagy, jobban teszed, ha a futamuk alatt elmész halló- és látótávolságon kívülre gyereket legeltetni.
Ha csak motorsport rajongó vagy, le fog esni az állad, tehát állj puha talajra.
Ha versenybíró vagy, a lekörözések követhetetlensége miatt fogsz idegzsábát kapni, ha meg Lévay Karcsi vagy és megpróbálod közvetíteni a közvetíthetetlent, idegösszeomlást fogsz kapni, joggal.
Az MZ futam megtekintése a várható kockázatok és mellékhatások okán határozottan igényelne a nézőknek is egy mentőt, újraélesztővel, klinikai pszichiáterrel.
Meg sem kísérlem leírni ami történt, mert amit Dézsi és Kispataki műveltek, azt élőben sem lehetett közvetíteni, Karcsi többször majdnem belefulladt a mikrofonba, a végén már csak ennyit mondott:
„áhh, ezt nem lehet”
Nekem viszont évek óta az motoszkál a fejemben, hogy ha ennyi harmincas-negyvenes hobbista van, akik tényleges versenyre tudnak késztetni egy Kispataki szintű menőt, akkor vajon 20+ éve, amikor ezek az urak tinik voltak, hogy bírtak NEM az utánpótlás-nevelés látókörébe kerülni?
Ugorgyunk...


Yt 90


Spalovszki Viktor nagyon tud rajtolni, ezt már Máriapócson is láttuk, és mintha a motorja is gyorsabb lenne, mint korábban.
Szombaton Pátkai Miki előtt nyert, vasárnap Surányi Balázs mögött lett második s ezzel vezeti a YT 90-es tabellát.
Farkas Lajosnak végig gondjai voltak, a motor kidobálta a sebességeket, a helyszínen nem találták az okát, így harmadik lett a félhalott Apriliával.
A negyedik helyre Istenes Imi ért be a Simsonnal, ami több mint figyelemreméltó több okból is.
Nyilvánvaló, hogy a Simson műszakilag több fényévnyi hátrányban van az eleve sportos Derbikhez Apriliákhoz képest.
A futómű és a váz feljavításának vannak korlátai, még egy erősen feljavított Simson váz-futómű is sokkal nehezebben motorozható, mint egy modernebb sportmotor, az erőforrásról nem is beszélve.  Simsonnal indulni YT90-ben eleve komoly hendikeppel jár.
Imi Simsonja 70 ccmes, ezzel 10-20 ccm hátrányban van a 80-90 ccm-es derbikhez, apriliákhoz képest, mégis, egyenesben, erőből, simán partiban van a legtöbbel, van amelyiknél még gyorsabb is.
Nem akármilyen teljesítmény ilyesmit kireszelni egy Simsonból.
Iminél csak a hatodik helyen végző Vrbovszki András motorjának teljesítménye valószínűtlenebb, az ő recegéje mindössze 60-as, mégis eredményesen terrorizálja a középmezőny szénné reszelt 80-as apriliáit.
Persze, a szocialista kriptaszökevények ilyen szintű kínzásának megvan az ára.
Simsonnal a verseny 50 százaléka a boxban zajlik, jellemzően valami műszaki hiba elhárításával.
Imi motorja szombat délután vidáman megette a hajtórúd alsó görgőt, kibelezték, kicserélték a hajtókart, éjjel kettőkor már visszafelé rakták a kész blokkot a vázba. Náluk az ilyesmi a normális boxélet része.


Classic 3


Horváth Attilának (ypvs350) még délelőtt szétpergett a főtengelye így egy kölcsön Morinivel mentette a pontokat.
Ezt a kategóriát Balogh Laci nyerte az ex-pannoniás Neumann Laci-bá és Kovács Béla előtt.


Classic 1



Lajos atyára nagyon rájár a rúd. Nemcsak a kis aAprilia dobálta a sebességeket, de a Honda sem akart négyhengeres lenni, kikérte magának ezt a versenyzős vegzatúrát.
Lajos mesélte, hogy az öreglánynak lelke van, és mióta megvan a Derbi egyfolytában duzzog, de majd megsimogatja a buksiját, hogy jobb belátásra térjen.
Nem tudom végül mi történt a boksz homályában, simogatás vagy méhteleppel fenyegetés, mindenesetre Lajos megnyerte szombaton a Classic1-et és vasárnap is az első futamot. A másodikra megint berágott az öreglány valamin, így Lajos 7. lett.
Szombaton Mihu (Mihály Balázs) lett a második Motobival, ami olyan gyakori motor, mint a 180-as ikúval rendelkező atomfizikus csippendél fiú.
Hogy a Motobi pontosan milyen gyátmányú motor, azt élő ember meg nem mondja.
Ránézésre a szokásos 70-es évekből származó kéthengeres, de a pontos családfája minimum talányos.
A generátor fedélbe belül bele van öntve a Benelli márka jelzés, kívülről meg rá van szegecselve egy Moto Guzzi tábla.
Tehát az a motor, ami belül Benelli, kívül Moto Guzzi, és úgy néz ki mint egy Yamaha, az a Motobi. 
Ne próbáld megérteni, olasz..
Szép, nagyon ritka, jól megy, és ez a lényeg.
Mihu a vasárnapi első futamból egy kábelsaru lecsúszása miatt az utolsó körben kiállni kényszerült, a második racét viszont simán behúzta még abszolútban is a Morinis Balogh Laci előtt.
Szabó Péter-báról, a korábbi motorsportos és utánpótlás-nevelésben elért eredményei mellett három dolgot érdemes megjegyezni:
1: Ő az egyik legkomolyabb hazai szaktekintélye a léghűtéses kéthengereseknek.
2: nagyon komoly birs és körtepálinkája van.
3: ha este leülsz hozzá beszélgetni, tutira beléd diktál néhány stampedlivel.
Amúgy is, ha valakit a motorsportban Szabónak hívnak, eleve előnyből indul - a Szabók valahogy zsigerileg gyorsabbak az átlagnál, és ha történetesen pont Szabó Péter valakinek az apukája, mint Szántai-Szabó Petinek, máris alapból eggyel több szelete van meg a siker nevű tortából.
Petinek nincs könnyű dolga a kéthengeressel, hiszen tipikus kétütemű léghűtéses, ami azonnal büntet, ha kicsit is elkarburálod.
Tipikus „ alul nem megy, fölül ragad” motor, ami 7ezer alatt csak morog, 8ezertől viszont kitépi a kezed, sokkal erősebbnek érezni, mint amilyen valójában. Kanyarban birkózógép, a fékje is erősen oldtimeres, szóval rendesen meg kell küzdeni vele, ha gyorsan akarsz motorozni.
Petinek viszont műszakilag arany élete van, lejön a pályáról és bemondja, hogy fater ez, meg az van a motorral, és Péter-bá viszi a kitssámlit és megoldja.
Rendszerint azt is képes előre, fülre kiszúrni, ha a 40 éves japó technika valami árulásra készül.
Hatalmas mennyiségű tudás halmozódott fel a Péter -bá tipusú korosabb szakembereknél, és ha egyszerre többen vannak jelen, azonnal beindul a sztorizás a régmúlt időkről.
A legendázás mellett kihagyhatatlan egymás ugratása is vastag humorral fűszerezve.
Fritz Gyuri-bá és Péter-bá közötti szokásos párbeszéd:
( Péter-bá ül a sámlin, valamit szerel a Yamahán, megérkezik Fritz Gyuri-bá)
-Na, mi van vénember, minek piszkálod, ha nem értesz hozzá? - mondja Gyuri-bá  aki Péter-bá nál, minimum 5 évvel idősebb.
-Jaj, haggyál már Gyurikám, azért nem lettem világbajnok mert te voltál a szerelőm..
-Petikém, a motor mindig jó volt, te azért nem lettél világbajnok, mert már akkor sem tudtál motorozni!
Mondja Gyuri-bá, és röhögnek.



Eredmények